Untitled Document
A HÁZ TÖRTÉNETE
Untitled Document
A szép terv más utakon valósult meg. Ennek megértéséhez azonban vissza kell lépnünk az időben 1927-be, amikor a Magyar Állam és a Római Katolikus Egyház közösen megvásárolták a Via Giulia 1. szám alatt lévő Falconieri palotát, ahol a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet helyezkedett el egy fedél alatt. Az Akadémia feladata az volt, hogy a Rómában tanuló ösztöndíjasok és kutatók számára megfelelő szállást biztosítson és képviselje a magyar kultúrát. A Pápai Magyar Intézet hasonlóképpen, ösztöndíjasokat látott vendégül és képviselte a magyar egyházat a Vatikánban. 1949-ben Mindszenty bíboros hercegprímás letartóztatása után a két intézmény között feszült viszony alakult ki. A pápai intézet vezetői és pap lakói politikai menekültekké váltak. A magyar kommunista rezsim és a Szentszék között csak 1964-ben jött létre részleges megegyezés, és ekkor a Vatikán leváltotta az „emigráns" vezetőséget és hazulról kiküldötteket nevezett ki az intézmény élére. A volt emigráns lakók számára új fedelet kellett keresni. Mi sem volt természetesebb, mint felújítani Mindszenty bíboros elgondolását és megkísérelni a Santo Stefano Rotondo és a mellette épült, volt pálos kolostor megszerzését. Ez a kísérlet azonban nem jutott révbe.

Amikor már-már bele kellett nyugodni a változtathatatlanba, a Gondviselés csodálatos módon új irányt szabott a nagy magyar probléma megoldására. Egy nemeslelkű, a magyar nagyasszonyok hagyományaiban élő és az ország és benne a Katolikus Egyház sorsát szívén viselő hölgy azzal az ajánlattal fordult Zágon József prelátushoz, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt régenséhez, hogy Szent István király alkotásának felújítására felépíti Rómában a tervezett intézményt, ha a külföldön élő magyarság megfelelő telket tud rendelkezésére bocsátani.

Fáy Erzsébet, aki ugyancsak menekült magyar volt, éveken át ápolta a dúsgazdag Duncan Oliver angol lordot, aki halála után nagy vagyont hagyott rá. Erzsébet asszony Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén szerzett tudomást a Rómában kialakult helyzetről. Zágon József és Mester István, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt vezetői nekiláttak a telekkérdés megoldásának.