Mester leírása így folytatódik: „1966. júniusában nyújtottuk be építési engedély kérésünket Róma város építészeti hatóságának. Eleinte magyar stílusú udvarház tervét adtuk be, de ezt - mert nem illett a városrész modern stílusához - át kellett gyorsan rajzoltatnunk úgy, ahogyan ma a palota áll. Szeptember 2-án áldottuk meg az alapozást: az ünnepélyes alapkőletétel 1966. november 19-én, Szent Erzsébet napján történt, Fáy Erzsébet jelenlétében".

Fáy Erzsébet olaszországi barátai segítségével maga irányította az építkezést, de az eredeti tervtől eltérően, Zágon József elképzelése szerint úgy, hogy ne csak papi intézmény, hanem zarándokház is legyen és így képes legyen arra, hogy saját magát eltartsa. A ma álló 11.811 köbméternyi palotából 8.130 készült el. 1967. augusztus 20-án, az ünnepélyes felavatásra Európa minden részéből, de Amerikából is összesereglettek a magyarok. Confalonieri bíboros végezte az oltárszentelést: elhelyezve nagy magyar szentjeink ereklyéit: Aachenből kaptuk meg Szent István és Szent Imre ereklyéit. Szent Gellért ereklyéjét még előbb Roncalli kardinális ajándékozta, a három kassai vértanú és XI. Boldog Ince pápa, Budavár felszabadítójának ereklyéit pedig a jezsuiták Generális Házától kaptuk. A szentmisén a bíborossal Zágon József prelátus, Szabó János amerikai főlelkész, Ádám György németországi főlelkész, Gilly Ferenc, Fűz Balázs cisztercita és Mészáros Tibor koncelebrált. De ott volt a Caritas Internationalis főtitkára Carlo Bayer, és az aacheni Peter Firmenich, ő adta át az ereklyéket, de a német püspököket is képviselte, akik igen nagylelkűen segítették a Ház ügyét. A felszentelés után Fáy Erzsébet átadta a Házat Zágon Józsefnek, a Szent István Alapítvány első elnökének.

A Házat fenntartó Szent István Alapítvány alapító tagjai Zágon József pápai prelátus, Apor Gábor szentszéki követ, Magyary Gyula pápai prelátus, Csertő Sándor pápai kamarás, Mester István pápai kamarás, Békés Gellért bencés, Fűz Balázs cisztercita voltak.